Főoldal | Harangadatok | Általános ismertető | Harangöntés | Öntők | Legnagyobb harangjaink | Szokások | Újdonságok | Linkek

Történelmi magyar harangöntők hirdetései:
(Forrás: Várady József: Tiszántúl református templomai)

Harangöntők

Magyarországon az évszázados történelmében harangöntők százai tevékenykedtek. Sajnos sok régi harangöntő munkáját a világháborúk óriási méretű harangrekvirálásai semmisítették meg, így nagyon kevés 19. századnál régebbi harangöntő harangja van használatban templomtornyainkban. A harangöntők nagy számára való tekintettel itt most csak az utóbbi három évszázad, a 18., 19. és 20. század egy-egy neves mestereinek munkásságát ismertetjük.

18. század

Steinstock József

Budán 1730 és 1764 között dolgozott.

Harangok tőle:
Budatétény, római katolikus plébániatemplom (40 kg),
Kunszentmárton, Római Katolikus Nagytemplom (300 kg),
Esztergom, Bazilika (20 kg).


Nuspichker János

Első harangöntödéjét 1680-ban alapította Salzburgban. 1690 és 1713 között Budán működött. A török kiűzése után az első harangöntő.

Harangok tőle: Szentendre, református templom (400 kg),
Jászladány, római katolikus templom (100 kg),
Gyöngyöshalász, római katolikus templom (60 kg).

Zechenter Antal

1723 és 1763 között Budán öntötte harangjait.

Harangok tőle:
Bp, Mátyás-templom (900, 50 kg)
Jánoshalma, római katolikus templom (300 kg)
Kalocsa, Főszékesegyház (50 kg)

Kohl János és Litmann Antal

Mindketten Pesten munkálkodtak. Kohl János 1763 és 1802, Litmann Antal 1785 és 1801 között öntött harangokat. Együtt is dolgoztak 1786 és 1795 között. Litmann harangból rendkívül kevés maradt fenn.

Harangok tőlük:
Nagykőrös, református templom (közös) (1600 kg)
Gyöngyös, Szent Bertalan templom (Kohl) (800 kg)
Abony, római katolikus templom (Kohl) (40 kg)


19. század

Eberhard Henrik

Német származású harangöntő, aki műhelyét 1800-ban nyitotta Pesten. 1825-től magyar felirattal látta el harangjait. Egyes feltételezések szerint Kohl János és Litmann Antal utóda. 1839-ig működött a műhelye, 1841-ben halt meg.

Harangok tőle:
Makó, Szent István templom (1100 kg)
Vác, református templom (339 kg)
Törökszentmiklós, református templom (750 kg)
Orosháza, evangélikus templom (950 kg)
Veszprém, piarista templom (200 kg)
Debrecen, Szent Anna Székesegyház (753,2 kg)

Schaudt András

Németországban született és valószínűleg Eberhard Henrik műhelyét vette át. 1831 és 61 között működött öntödéje Pesten a VII. ker. Kazinczy utcában. Kossuth Lajos utcai üzletében kisebb harangokat készen árusított. 1862-ben bekövetkezett halála után még fia, Sándor vette át a műhelyt.

Harangok tőle:
Kecskemét, Római Katolikus Nagytemplom (2483 kg)
Kecskemét, református templom (2000 kg)
Esztergom, Bazilika (280 kg)
Temerin, római katolikus templom (Vajdaság)(912 kg)
Ráckeve, római katolikus templom (753kg)

Id. Walser Ferenc

1860-től működött az öntödéje Pesten. Mesterségét Schaudt Andrástól tanulta. A magyar harangöntők közül az egyik legkiválóbb mester volt, ő öntötte a budapesti Szent István Bazilika ma is meglévő Boldogasszony-harangját, amely mind ezüstös csengésével, mind gyönyörű plasztikus díszítésével mind a mai napig elkápráztatja a hazai és külföldi harangrajongókat. Egyes források szerint ő alkalmazta először a világon a tárcsás harang-felfüggesztési módot, amellyel a harang élettartama megnövelhető. A 19. század végén részvénytársaság formájában folytatta tevékenységét. Két legnagyobb harangja Budapesten található.

Harangok tőle:
Budapest, Szent István Bazilika (3600 kg)
Budapest, Budavári Mátyás-templom (3230 kg)
Szügy, evangélikus templom (1200 kg)

Thury János és Ferenc

Pesti harangöntők 1882 és 1908 között. A Pozdech-féle, megtört vonalú, öntöttvas jármokkal szerelték fel 1879-től 1883-ig Kosts Imrével, később fiával, Ferenccel együtt dolgozott. Szép, plasztikus díszítésű (általában neoreneszánsz) harangjairól nevezetes. A közismert magyar harangöntő, Szlezák László mestere. Thury János 1904-ben, Ferenc 1908-ban halt meg.

Harangok tőlük:
Kispest, református templom (420 kg)
Budapest, belvárosi szerb templom (1800 kg)
Püspökladány, Rákóczi-harang (308 kg)

Pozdech József

Pesti lakatosmester. Az 1860-as években ő fejlesztette ki az új, megtört vonalú, öntöttvas jármot. Harangot nem öntött, csak a harangöntőket közvetítette. Főként Hilzer Ignácnak szerzett megbízásokat, de több korabeli harangöntővel is együttműködött. Ezeket a harangokat mind saját jármával látta el, sok helyen a harang feliratában is utalás található erre ("új modor szerint felszerelte"), vagy a jármon található meg a cégére. Az általa felszerelt harangok mind tárcsás koronájúak.

Hilzer Ignác

Bécsújhelyi osztrák harangöntő. Magyarországi munkáit főleg Pozdech József lakatos szerezte. 1880-ig öntött harangokat. Ő öntötte többek újjá a Debreceni Nagytemplom Rákóczi-harangját.

Harangjai:
Debrecen, Református Nagytemplom (5000, 1680 kg)
Miskolc, minorita templom (2000 kg)
Fót, római katolikus templom (1800 kg)
Miskolc, Kakas-templom (3006 kg)

Seltenhofer Frigyes és fiai

A magyar harangöntészet egyik legfontosabb műhelye. A több mint 100 éven keresztül működő, soproni harangöntő dinasztia alapítója a német származású, Seltenhofer Frigyes Keresztély harangöntő, aki Bécsben kezdte munkáját, majd Sopronban telepedett le 1814-ben. A család több generáción keresztül harangok százait öntötte egészen 1945-ig, amikor soproni gyárukat bombatámadás a földdel tette egyenlővé. A legtöbb megrendelésük az evangélikus egyháztól érkezett. Az öntöde vidéki elhelyezkedése ellenére piacukat a teljes országra ki tudták terjeszteni, így még az Alföldön is megtalálhatóak harangjaik.

Legjelentősebb harangjaik:
Olmützi katedrális (8600 kg)
Békéscsaba, evangélikus kistemplom (3600 kg)
Sopron, evangélikus templom (3441 kg)
Nyíregyháza, evangélikus templom (2400 kg)
Kőszeg, Jézus Szíves templom (2100 kg)
Tiszafüred, református templom (1595 kg)
Debrecen, görög katolikus templom (1958 kg)

20. század első fele

Szlezák László

A legszélesebb körökben ismert magyar harangöntő. A mai templomi harangok jelentős többségét ő öntötte. Thury János gyárát 1910-ben vette át. Az I. világháború utáni harangpótlások komoly hányadát ő végezte, így ő önthette újjá a budapesti, a váci és az esztergomi Bazilika nagyharangját. Ezek közül a budapesti Szent István Bazilikáé, a 7795 kg-os Szent Imre harang a 20. század magyar harangöntészetének legnagyobb alkotása. A II. világháború után unokatestvérén, Szlezák Ráfaelen kívül konkurenciája nem maradt, így az 1940-es évek végén történt harangpótlásokban a legkomolyabb szerepet kapta. Gyárát 1951-ben államosították, majd 1954-ben bezáratták. 1953-ban halt meg. Mesterségét 1956-tól nevelt fia, Gombos Lajos folytatta Ducsák István néven.

Harangjai a fentieken túl:
Cegléd, Református Nagytemplom (3128 kg)
Budapest, ferences templom (3600 kg)
Budapest, belvárosi templom (2400 kg)
Szentes, Szent Anna templom (2000 kg)


F.W. Rincker

Sinnben, Németországban született és ott is halt meg. Az Ecclesia Harangművek Rt. öntőmestere. 1922-ig Németországban, majd 1922 és 1927 között Magyarországon, Csepelen öntött harangokat. Az Ecclesia Harangművek Rt. 1927-től 1930-ig Peierneil és Kulhanek mesterek vezetésével Pesterzsébeten működött tovább. Magyarország második legnagyobb harangját, a szegedi Hősök harangját is Rincker öntötte, azonban magyarországi műhelye ekkora harang öntésére nem volt alkalmas, ezért az Sinnben öntötték meg, onnan szállították Szegedre.

Harangjai:
Szeged, Fogadalmi templom (8537, 2669,)
Makó, református ótemplom (2660 kg)
Kalocsa, Főszékesegyház (2640 kg)


Seltenhofer Frigyes fiai
Ld. fentebb


Novotny Antal

Temesvári harangöntő 1879 és 1913 között. Harangjainak érdekessége, hogy azok palástjára S-alakú réseket vágott, amelyek a harangöntő hirdetései alapján a harang hangképzését szebbé teszik (Novotny ezen állítása többek által vitatott). Ezt a különleges, csak rá jellemző öntészeti technológiáját levédette, ezért harangjain olvasható: "Novotny Antal találmánya".

Harangjai:
Makó, Szent László templom (750, 250, 100, 50 kg)
Kecskemét, piarista templom (300 kg)
Bp XXII. ker, Baross Gábor telep, Jézus Szíve templom (400 kg)


Ifj. Walser Ferenc

1918-tól apja munkásságát folytatta, amelyre a rekvirált harangok pótlása jó lehetőséget adott. 1930-ban a gazdasági világválságban ment tönkre ismét a gyár.

Harangjai:
Székesfehérvár, Székesegyház (2532 kg, 300 kg)
Bp, fasori evangélikus templom (270, 170 kg)

Szlezák Ráfael

Szlezák László unokaöccse. Gyárát 1935-ben alapította Rákospalotán. 1950-ben államosították a gyárat, majd 1957-ben visszakapta. 1959-ben halt meg. A II. világháborúban hadi célokra elvitt harangok pótlása nyomán találkozunk több toronyban a nevével.

Harangjai:
Kunhegyes, református templom (1820 kg)
Veszprém, Székesegyház (700 kg)
Albertirsa, irsai evangélikus templom (350 kg)

A harangöntők ismertetésének forrásai:

lexikon.katolikus.hu
www.budapesti-harangok.hu
Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása, más honlapokon, sajtóban, médiában való közzététele csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc