Főoldal | Harangadatok | Általános ismertető | Harangöntés | Öntők | Legnagyobb harangjaink | Szokások | Újdonságok | Linkek


Ótemplom


Nagyharang:



Felszenteléskor






A Szűz Mária harang:
Beemelés a toronyba






A Szent István harang:














A jelenlegi lélekharang:


A Gombos Miklós által öntött lélekharang:


A Kiskun Múzeumban lévő
Jézus Neve lélekharang
:




A harangok fa jármai

2004 nyarán, az új harang öntése előtt készült képek (fotó: Bajkó Ferenc)
A nagyharang:


A nagy- és középső harang:


Lélekharang és középharang:











Kiskunfélegyháza

Sarlós Boldogasszony főplébániatemplom
(Római Katolikus Ótemplom)

6 harangja van: 4 a toronyban, 1 a Kiskun Múzeumban, 1 a plébánián

Adatfelvétel: Szabó-Szűcs József
Fotók: Szabó-Szűcs József


Szentháromság-nagyharang

1540 kg tömegű, 132 cm átmérőjű, d1+3 alaphangú, ütője 70 kg-os. 2000-ben Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban. Egyik oldalán a következő felirat olvasható: "Készült a Szentháromság tiszteletére 1800-ban. Újra öntette a 2000. nagy jubileumi év emlékére, népünk jövőjébe vetett hittel egyházközségünk egy ősi családja 1999-ben" A felső virágos, indás díszítés között a magyar kiscímer látható a két angyallal. Az alsó kördíszben pedig az adományozó család címere látható. Alsó pártázaton körbefutó szöveg: "Öntötte Gombos Miklós harangöntő mester Őrbottyánban." A harang másik oldalán a domborművön az Atya, Fiú és Szentlélek látható. Alatta felirat: "Kiskunfélegyháza". Koronája, a magyar harangöntési hagyománynak megfelelően, tárcsás.

A templom első nagyharangja 1800-ban készült, Johannes Kohl öntötte Pesten 1121 kg-os nagyságban, szép latin felirata magyarul így hangzott: "Ó Szentháromság, ahány a kondulás, annyi magasztalást ajánl Neked Félegyháza kunváros egész közönsége, 1800". 10 év telt el, 1810-ben ismét megrepedt, az újjáöntést Eberhardt Henrik pesti mester végezte, 1406 kg tömegűvé növekedett. Ez a harang se volt hosszú életű: 1844-ben ismét megrepedt, ekkor Hornung József pesti mestert bízták meg az újjáöntéssel, aki megöntötte Kiskunfélegyháza legendás nagyharangját. Ez az 1425 kg-os harang túlélte a két világháború rekvirálási törekvéseit, hangját még Petőfi Sándor és Móra Ferenc is hallhatták. Ennek a harangnak azonban a szakszerűtlen villamosítás vetett véget: 1988-ban megrepedt. Felkeresték Gombos Miklóst, akinek ekkor még nem volt meg a technikai háttere, hogy ekkora harangot újjá tudjon önteni. 1993-ban egy szegedi cég jelentkezett, hogy meghegeszti a harangot, a munkát a helyszínen, a toronyban végezte el; úgy tűnt, hogy sikerült, azonban 1 év múlva ismét megrepedt. 1997-ben Szabó Szűcs József és felesége vállalták a harang megöntetését, ekkorra már elhárultak Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében a harangpótlás akadályai. 1999-ben készült el, és szentelték fel az új nagyharangot, azonban ez sem hirdette sokáig Isten dicsőségét, mivel alig fél használat után 2000-ben megrepedt. Gombos Miklós garanciában vállalta helyreállítást, így a jelenlegi nagyharang 2000-ben került megöntésre, és 2001. májusában szentelték fel. Ekkor megtört idomacél járommal és lekötött nyelvvel látták el.

A nagyharanggal kapcsolatos legutóbbi változás a 2004-ben történt felújítás, amelyet a passaui Perner-cég végzett. Egyenes fajáromra került, forgácsolt nyelvét pedig kovácsoltvas nyelvre cserélték, így 34 év alulütős üzemeltetés után ismét felülütősen szól a templom valamennyi harangja, hiszen évszázadokon át ez a haranghasználat működött Kiskunfélegyházán, akárcsak az ország legtöbb templomában.


A nagyharang felülütős üzemmódban...


Szűz Mária harang

848 kg tömegű, 107 cm alsó átmérőjű, belső magassága 86 cm, 40 kg-os ütővel van ellátva, fisz1-3(-4) hangú (a rendelthez képest 3/16-al mélyebb), a passaui Perner-cég öntötte 2004-ben, a nagyharangot adományozó család férfitagja feleségéért hálából öntette. Felirata: "Készült Passauban, Európába visszatérésünk évében, a kiskunfélegyházi Ótemplom részére." Alatta az öntő címere a dátummal. Másik oldalon: "Hálából az asszonyért, kit társul rendeltél." Az írás felett az adományozó családnak korábban tervezett monogram. Füles koronájú.

Az eredeti Szűz Mária harang 1752-ben készült Anton Zechenter budai harangöntő műhelyében 477 kg-os nagyságban. Latin felirata magyarul így hangzott: "Sarlós Boldogasszony, valamint Szent Donát és Vitus tiszteletére nevezett harang. Öntetett a kis.kun.félegyháziak költségén a hely temploma részére, az Úr 1752. évében." Ezt a harangot elrekvirálták az I. világháború idején. Helyette 1925-ben új harang készült a budapesti Ecclesia Harangművek műhelyében F. W. Rincker vezetésével: 660 kg-os, 107 cm alsó átmérőjű, fisz hangú volt. Ennek a harangnak a sorsa mindmáig ismeretlen, nem rekvirálták el a II. világháborúban (Félegyházán egyetlen harangot sem rekviráltak), nem is érte belövés, 1951-ben nagy valószínűséggel még használatban volt, azonban 1960-ban már nem volt a toronyban.


Félegyházi csoport a Perner-öntödében


Szent István harang

417 kg-os, 92 cm az átmérője, ütője 28 kg, alaphangja a1-8. Ducsák István nevén Gombos Lajos öntötte Őrszentmiklóson. Felirata: "Szent István király tiszteletére újjáöntették a Kiskunfélegyházi Római Katolikus Egyház hívei Ducsák István harangöntödéjében Őrszentmiklóson az ország- és egyházalapító királyunk 1000 éves jubileumára az Úrnak 1970. évében." A másik oldalon dombormű látható, melyen István király felajánlja a koronát Máriának. Tárcsás koronájú.

Elődjét először 1749-ben önttették meg Anton Zechenter pesti harangöntővel, már a templom felszentelése előtt hívta a félegyháziakat, 1761-ben végre elnyerhette helyét a toronyban. Ez a harang 208 kg-os, 75 cm alsó átmérőjű volt. Latin felirata így hangzott: "Kis-Kunfélegyházi templom. A helyiek és A.S. bőkezűségéből 1749. Budán öntött Antoni Zechenter 1749-ben". Ez is az I. világháború besorozásának áldozatává vált. 1925-ben az Ecclesia Harangművek által öntött 330 kg-os aisz1 hangú haranggal pótolták. Ez is túlélte a II. világháborút, azonban 1968-ban megrepedt, Ducsák István nevén a híres harangöntő Szlezák László nevelt fia, Gombos Lajos öntötte újjá.


A Szent István harang felszentelésekor.
Jobb szélen Ducsák István harangöntő.

Szent József lélekharang

82 kg-os, fisz2 hangú, 1716-ban Münchenben öntötték (idősebb a templomnál). Öntője J. M. Langenegger. Altöttingben, Németország és Bajorország leghíresebb Mária-kegyhelyén szolgált iskolaharangként. Felirata: "Goss mich J. M. Langenegger in Mynchen anno 1716 + A G. F. PETO. M. L. N. D. I. C." Magyarul: "J. M. Langenegger öntött engem Münchenben 1716-ban. A.G. F. (adományozó neve) kérem Urunkat Jézus Krisztust, Szabadítson meg a haláltól." Három dombormű látható a harangon. Az első feszületet ábrázol, előtte 3 nőalak, a másodikon Szent József térdelve imádkozik a kereszt előtt, a harmadikon pedig Szent József ölében tartja a halott gyermeket. A harangra ráfestett leltári jeleket a hamburgi haranggyűjtőben kapta, tehát a II. világháborúban rekvirálásra került, de nem olvasztották be.

Elődjét 1743-ban Steinstock Jószef öntötte, 1999-ben megrepedt. Épp ebben az időben készült el az új nagyharang, amelynek öntője, Gombos Miklós a Steinstock-lélekharangért cserébe felajánlott egy 58 kg-os, 52 cm alsó átmérőjű, g2 hangú, előre gyártott harangot. Felirata: "Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül", míg a másik oldalon lévő felirat: "Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar". Gombos Miklós öntötte 2000-ben Őrbottyánban. A 2004-ben történt harangpótláskor több zenéhez értő félegyházi jelezte, hogy a Gombos Miklós féle lélekharang hangja nem illik a többi háromhoz. Ebben az időben történt, hogy amikor Talapka atya a keresztesnővérek altöttingi anyaházába látogatott, hírt kapott itthonról, hogy ellopták a kiskunfélegyházi kálvária 1926-ban készült harangját, a hírre a rendház főnöknője felajánlotta az ő tornyukból leszerelt régi harangot, mivel ők újat kaptak. A harang hangja jobban passzolt a 3 nagyobb haranghoz, mint a Gombos-féle lélekharang, ezért úgy döntöttek, hogy nem a Kálváriára kerül, hanem a templomtoronyba lélekharangként.



Jézus neve lélekharang

14,2 kg-os, 28 cm alsó átmérőjű, 22 cm magas, c3 hangú. Felirata: "1743. I.H.S. - Camp. Eccl. Kunfélegyhásiensis". Steinstock József öntötte Budán. Egyik világháborúban sem vette igénybe a honvédség, azonban a II. világháború után lehozták a toronyból, nehogy ellopják. Próbáltak belőle miseharangot csinálni, végül a Kiskun Múzeum börtönkápolnájában helyezték el.

Adatok forrása: Szabó-Szűcs József: Ahány a kondulás...



A 4 harang együtt - fotó: Szász András

Harangozási rend

Időt jelez:
reggel 6-kor az új 5percig.
délben 5 percig a nagy
este 8-kor az új 5 percig.( téli időszámítás idején este 7-kor)

Eseményt jelez:
minden misekezdet előtt 2 percig mind a 4.
minden gyászmise végén 4 percig mind a 4.
ünnepi nagymisék, püspöki misék végén 5-8 percig mind a 4
püspök érkezésekor és távozásakor 5 pecig a nagy.
esküvő végén, kivonuláskor mind a 4, önálló program szerint(kérésre)
minden temetéskor a gyászmenet alatt mind a 4, külön erre az eseményre komponált Perner-program szerint. minden pénteken du. 3-kor 5 percig a nagy.


Kapcsoló óra











A Szt. Anna nagyharang:


A Szent István harang:


A Szent József harang:


A Szentháromság-lélekharang:
















Szatmári Imre kántor a billentyűzettel

Képek forrása:
http://felegyhazitv.hu/?q=barki-kiprobalhatja-uj-harangjatekot-3#comment-4228




Szent István plébániatemplom
(Római Katolikus Újtemplom)

Adatfelvétel és fotók: Bajkó Ferenc

4 harangja van, a nagyharang a nyugati, a többi a keleti toronyban lakik:

  • Szent Anna nagyharang: 1385 kg tömegű, 135 cm átmérőjű, d1 hangú. 1925-ben az Ecclesia Harangművek készitette Budapesten. Felső pártázatán felül szőlőfürt-díszítés. Egy oldalán Szent Anna domborműve látható a következő szöveggel: "Szent Anna! Vígasztald a szenvedőket, az ínséggel küzködőket. Minden árvát, özvegyet segítsen föl szent kezed." Másik oldalán a címer alatt olcasható, hogy "1918-ban a világháborúba elvitt első nagy harang pótlásául Szent Anna asszony tiszteletére csináltatta Kiskunfélegyháza város 1925-ben, Dr. Holló Béla polgármester idejében. Ezen harang elődjét készíttette városunk nagy jótevője, Fazekas Anna, Kalmár Józsefné és kedves szülői Fazekas László és King Franciska emlékéül 1880-ban."


  • Szent István harang: 660 kilós, 105 cm az átmérője, fisz1 hangú. 1925-ben az Ecclesia Harangművek készitette Budapesten. A harangpalást külsején az a dombormű látható, amint István király felajánlja a magyar koronát Máriának. Felirata: "Hol vagy István király! Rólad emlékezvén csordulnak könnyeink"


  • Szent József harang: 280 kg-os, 80 cm átmérőjű, h1 hangú. 1925-ben az Ecclesia Harangművek készitette Budapesten. Egyik oldalán Szent József képe, alatta a "Szent József oltalmazd egyházunkat" felirat. Másik oldalán olvashatjuk: "Szent József tiszteletére csináltatta a Kiskunfélegyháza város 1925-ban a Zanócz Imre és Faragó Rozália által 1880-ban öntetett, a világháborúban elvitt harang pótlásául"


  • Szentháromság-lélekharang: 67 kg-os (120 font súlyú), átmérője 50 cm. Id. Walser Ferenc öntötte Budapesten 1880-ban. Felirata: "Készíttették öreg Csenki János és Tüski Magdolna házastársak a Szt.Háromság tiszteletére" "Öntötte Walser Ferencz Budapesten 1880. 1159. sz"

    Az I. világháború előtt öt harangja volt, melyeked Walser Ferenc öntött 1880-ban Budapesten. A nagyharang 1501 kg súlyú, 141 cm átmérőjű és 140 cm magasságú volt, Szent Anna tiszteletére szentelték. A Szent István-harang 697 kg-os, 106 cm átmérőjű és 95 cm magasságú volt. Juhász András és Seres József adományozta. 459 kg-os, 90 cm átmérőjű, 80 cm magasságú harangját Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. A Szent József-harang 202 kg-os volt, 70 cm alsó átmérővel és 60 cm-es magassággal.



    A Szent István templom harangjátéka

    Írta és fényképezte: Szabó-Szűcs József

    A passaui Perner harangöntöde Magyarországon második harangjátékát 2012 augusztus 20-án, a templom búcsúünnepén és a városi ünnepségek kiemelkedő eseményeként szentelte fel Tamás József gyulafehérvári (segéd)püspök, soha nem látott érdeklődés mellett. A teljes költséget az egyházközség tagjai adták össze, a 11 "legnagyobb" adományozó neve és gondolata egy-egy harangon olvasható.

    A szerkezet 12 harangból áll, Rudolf Perner javaslatára a nyugati torony harangszobájában van a nagyharang mellett, a város felett 25 méterrel, így a téli csendben kb. 3 km. átmérőjű körben hallható (nyáron 1,5 - 2 km.)

    A hangokat Szatmári Imre kántor állította össze. Így lett a legnagyobb 79 kg-os, g2 hangú, a legkisebb 9,7 kg és b3 hangú. Az összeállításnak köszönhetően - a hozzátartozó keyboard segítségével - eddig kétszáznál több(!!!) dallam szólaltatható meg, rögzíthető, és amiket az aktuális - és a helyi - ünnepkörhöz kapcsolódóan folyamatosan variálnak, előre programozhatóan. A kántor szerint elérhető a 300 dallam, de akár hangverseny is adható vele.

    A rendszerbe bekapcsolták a templomi harangok vezérlését - telefonnal - is, de természetesen rákapcsolható a komplett toronyóra rendszer, az óraütések stb (ez utóbbiak még az eredeti mechanikusak)

    Mikor szólal meg?
    Hétköznapokon: 8.05, 14.05 és 20.05-kor.
    Szombaton és vasárnap: 8:05, 12:05, 16:05 és 20:05-kor.

    A dallamkincs a római katolikus egyház énekein alapszik: templomi népénekek és gregoriánok hallhatók, amelyek az évszakoknak és ünnepköröknake megfelelően váltakoznak.


    A harangok felszentelés előtt a templomban






    Videók:

    Az Ótemplom összes harangja:

    Az Újtemplom összes harangja:
  • Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása, más honlapokon, sajtóban, médiában való közzététele csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

    Ez alól kivételt képeznek az egyházak. Az egyházak (plébániák, gyülekezetek stb) az oldal bármely tartalmát (képeket, videókat, adatokat) külön kérés nélkül felhasználhatják. A képekből az alábbi e-mail címre érkező kérésre nagyobb felbontásúakat is tudok adni.

    Webmester: Bajkó Ferenc  

    E-mail: magyarharangok@gmail.com