Főoldal | Harangadatok | Általános ismertető | Harangöntés | Öntők | Legnagyobb harangjaink | Szokások | Újdonságok | Linkek


Nagyharang

A nagyharang járma

A nagyharang nyelve


Díszítés az felső pártázaton

Középharang

Középharang

Középharang


A középharang nyelve


A középharang nyelve

Lélekharang


A lélekharang felső pártázata


A lélekharang járma

Kép a lélekharangon

A lélekharang nyelve

A lélekharang nyelve

Acél harangszék


Az új harangok ünnepélyes fogadása és felszentelése, 1926


Érkeznek a harangok Nagyszombatból

A Fischer Testvérek harangöntő műhely munkásai a tulajdonos, Wiliam Fridrich Fischer társaságában

A Fischer Testvérek sajtóreklámja az 1920-as évekből





Nagyfödémes

Szent Mihály arkangyal római katolikus templom


Adatgyűjtés, fotók, videó: Szabó László


3 harangja van:


A harangok acél harangszéken függenek.

Jézus szíve nagyharang

Súlya: 850 kg.
Alaphangja: e1
Alsó átmérője: 119 cm
A harangnyelv hossza: 97 cm, szélessége: 26 cm
Öntötték: a Fischer Testvérek 1926-ban, Nagyszombatban.

Vas harangszéken, öntöttvas jármon függ.

Felirata a paláston:
HARANGTÁRSAK!
JÉZUS SZVÉNEK SZÓLJON ÖRÖMDAL ÉS ÉNEKÜNK.
ÖNTETETT A NAGYFÖDÉMESI
ROM. KATH. HIVEK FILLÉREIBŐL
LUZSICZA ISTVÁN PLEBÁNOS IDEJÉBEN 1925


A másik oldalon a palást alján:
ÖNTÖTTÉK FISCHER TESTVÉREK




Dombormű a nagyharangon


Díszítés az alsó pártázaton






Szabó János-féle újraöntött közepes harang

Tömege: 113 kg
Alaphang: e2
Alsó átmérője: 63 cm
A harangnyelv hossza: 54,5 cm

Felirata a vállon:
FUSAM A. 1616 NOVA FUSIONE DONAVIT A.R.D. IOAN.SZABO PARO. N. FÖDEMES




Felirat a felső pártázaton


Dombormű a harang palástján


Dombormű a harang palástján


Dombormű a harang palástján






Lélekharang

Súlya: 35 kg.
Alaphang: c3
Alsó átmérője: 39,5 cm
A harangnyelv hossza: 44,5 cm
1926-ban öntötték Nagyszombatban a Fischer testvérek.

Felirata a paláston:
FÁJDALMAS ANYA
KÖNYÖRÖGJ HALDOKLÓ HIVEIDÉRT
SZABÓ HENRIK ÉS NEJE ROSTÁS MÁRIA
ADOMÁNYA. 1925 ÉVBEN


Felirata a másik oldalon a palást alján: ÖNTÖTTÉK FISCHER N. SZOMBAT




A templom egykori és mai harangjai


A harang és a harangszó elválaszthatatlan a régi magyar falvak és mezővárosok népének vallásos életétől. A harang zúgása hívott, figyelmeztetett, jelzett, hírt adott. Hívott a templomi szertartásokra, figyelmeztetett az egyéni ájtatosság és az ima elvégzésére, alkalomadtán jelezte a veszélyt, hírt adott az élet nagy fordulóiról, elsősorban a halálesetekről.

Katolikus falvakban és városokban – szertartásoktól és halálesetektől függetlenül – naponta legalább háromszor harangoztak: hajnalban, délben és este. A hajnali és az esti harangszó ideje évszakonként változó. A hajnali harangszó eredete a 15. századba nyúlik vissza. Az esti, úrangyalára való harangozást az 1309. évi udvardi zsinat már régi szokásként említette. A 16. században átmenetileg kiment a divatból, de a jezsuiták felújították. A déli harangszó a török felett aratott 1456. évi nándorfehérvári magyar győzelem emlékét hirdeti az egész katolikus világban.

A reggeli, a déli és az esti harangszó hallatára az emberek a házakban és a határban egyaránt abbahagyták a munkát. Levették kalapjukat, elimádkozták a Miatyánkot és az úrangyalát.

Misére háromszor harangoznak. Misekezdés előtt félórával és negyedórával egy-egy hívogatót húznak, a mise kezdetén pedig beharangoznak. Mise közben általában úrfölmutatáskor szólal meg a harang.

Ha a templom hívei közül valaki meghal, a kis lélekharangot szólaltatják meg. Ennek csengése adja hírül a határban dolgozóknak a szomorú eseményt. A halál és a sírba tétel közötti időben a rokonok vagyoni helyzetének, áldozatkészségének és a helyi szokásnak megfelelő gyakorisággal harangoznak a halottra. A harangozási alkalmak és az egyszerre megszólaló harangok száma, a harangozások időtartama függ a halott nemétől, korától, vagyoni helyzetétől, a rokonok kívánságától, a faluközösség elvárásától, a halál fajtájától. A halottra húzott harang szava rendhagyó időben hallatszik, és mindig elgondolkozásra készteti a hagyományos életet élő paraszti közösségek tagjait.

A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint 1634-ben Draskovich György tesz először említést harangról a községünkben. Ő azt írja, hogy az egyetlen harang új. Szabó János plébános később kiderítette, hogy ezt a harangot 1616-ban öntötték Bécsben (lásd alább).

Utána Pálffy Ferdinánd gróf, csanádi püspök által megejtett 1673-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben, hogy az egyház vagyontárgyi között 1 harang. 2 kisharang található.

Később, Pongrácz József Imre farei püspök ezt írja az 1713-as egyházlátogatási jegyzőkönyvében: Fa haranglábban 2 harang; ezek közül egy van felszentelve. (…) A tanító, Leszkovszky Miklós harangozik, amiért 15 krajcárt kap. A rossz idő elleni harangozásért utólag minden egyes hospestől 3 maroknyi szemes gabonát kap.

Az 1731-es Jelenffy-féle vizitáció pedig ezt jegyezte le: A templom bejárata egyetlen kapu, efölött emelkedik a falazott torony. 1719-ben épült két haranggal, melyek közül egy van felszentelve. (…) Bartik Ignác tanító (…) az egyszerű temetésért 20 krajcárt, az első és az utolsó temetési harangozásért 15 krajcárt kap. Aki többet kíván harangoztatni, az minden ezen felüli harangozásért 12 krajcárt fizet.

Szabó János 1788-ben került a nagyfödémesi plébánia élére. Erről így tudósít: Nagyfödémes lakosaihoz fordultam, s őket kérdezgettem, vajon tudnak-e valamit a község, a templom vagy a parókia régebbi állapotáról, amit írásban vagy szájhagyomány útján felmenőiktől tudtak meg. Ám mielőtt ezt-azt komolyan felfedtem volna előttük, semmit sem tudtak felidézni, s csupán annyit tudtak mondani, hogy ezen a helyen valamikor csak egy kápolna állt, amely előtt fa haranglábon az új kisebb harang függött.
Neki köszönhetjük, hogy rekonstruálni tudjuk a régi harangok történetét. Az ő szolgálati ideje alatt (1788-1819) a templom tornyában 4 harang függött:

Kisharang: Szabó Ferenc plébános szerzeménye 1787-ből. Ez a kisharang egykor a kálvárián, az ottani fa haranglábon függött. Szabó János ezt a harangot 1792-ben áthelyeztette a templomtoronyba. Így ír erről: Hivatali elődöm, Szabó Ferenc 1787-ben kisharangról is gondoskodott a kápolna számára: ez a Kálvária kerítésén belül álló fa haranglábon volt, mígnem én 1792-ben a plébániatemplom toronysisakjába helyeztettem, ahol – ha a másik haranggal együtt kondul meg – azt jelzi, hogy a mise a kápolnában lesz megtartva, ha pedig magában kondul meg, az azt jelenti, hogy a községben meghalt valaki.

Közepes harang: Már az 1634-es Draskovits-féle egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi. 1616-ben öntötték. 250 font súlya (113 kg) volt, Szabó János 1798-ban beolvasztatta ezt a harangot. Így ír erről: A nagyobb és öregebb harang 250, pontosabban 251 font súlyú volt, ezzel a felirattal: Durch das feüer bin ich geflossen, Johan Schön hat mich in Vien gegossen Anno 1616 , s mivel a toronyóra súlyai igen gyakran behasították, 1798-ban kénytelen voltam beolvasztatni.

Nagyobb harang: Eredetileg egy kisebb, 99 font (44,5 kg) súlyú harang volt, melybe az 1687-es dátum volt bevésve. Báró Révai László 1699-1702 között hozatta Nagyfödémesre Erről a nagyfödémesi egyház jegyzőkönyvei így emlékeznek meg: Pater Bognar Plébanussagaban az kissebik harang szerzűdet az Pater kirisire Isten neviben szeginység contribualt, a' kitol mi lehetet, de nem egyezven azon Harangocska az Öreg Harangal Revaj László succedalván Plébaniara mostani kissebik Harangott szerzett ő N[agysá]ga szegeny lakosok Patrociniumja altal. Majd egy későbbi bejegyzésében Szabó János állapítja meg, hogy A kisebbik harangba a Batthyanyi-féle látogatás szerint az 1687-es év volt bevésve, amiből nyilvánvaló, hogy már 13 éves volt, mikor Baro Révai Nagyfödémesre hozatta. Báro Révai ugyanis vagy 1700-ban, vagy 1701 elején nyerte el ezt a plébániát.

Szabó Ferenc plébános ezt a megrepedt harangot újra öntette és megnagyobbíttatta, a súlya így 410 font (184,5 kg) lett. Nem világos, hogy erre 1780-ban, vagy 1786-ban került sor. Ugyanis mindkét időpontból van erre utaló bejegyzés:

1780-ban beolvasztották, s felváltották az új közepessel, amely 410 fontot nyom.

Erről a harangról Szabó Ferenc a következőket jegyezte be az Egyházi Kiadások Könyvébe az 1786-os évhez: NB [Nota bene = Jól jegyezd meg]: Ebben az esztendőben, a’ mint a’ számadásbul ki tetzik, ujon öntettetett a’ Közép Harang, a’ melj annak előtte leg Kissebbik volt, és meg repedvén megnagyobbíttatott, s-Középsőnek alkalmaztatott: Nyom pedig 410 funtot.
Nagyharang: A néhai nagyharangot Cselle János öntette 1744-ben. A súlya 6 mázsa 10 font (604,5 kg) volt. A megrendelő így ír erről: 1742-ben az én, Cselle János nagyfödémesi plébánosságom idején alapjaitól felújíttatott a templom tornya... 1744-ben új, 6 mázsa és 10 fontos nagyharangot öntettek 400 forintért.

Szabó János a harangokkal kapcsolatban megemlíti, hogy az ő idejében (1788-1819) szokás lett, hogy a gazdagabb parasztok, ha valamelyik sarjuk elhalálozott, még ha az nem is volt gyónásra képes, a nagyharanggal kívántak rá harangoztatni. Mivel pedig a kanonoki egyházlátogatás nem tesz említést e harangoztatás áráról, kezdetben semmit sem kértem a nagyharang megkondításáért. Később 1 forintot kezdtem kérni. Rövidesen azonban, amikor a hosszadalmas háborúk befejeztével már béke uralkodott Magyarországon, a föld termésének az ára is olyannyira megemelkedett, hogy a gazdagabb parasztok már ezer forintokról beszéltek, s majdnem mindenki a nagyharanggal kívánt harangoztatni elhalálozott gyermekére; senki se nehezményezte hát, hogy én is emelem az árat, s annyit kérek, mintha az elhunyt felnőtt lenne. Ezt a gyakorlatot azonban nem sokáig vállaltam, mert szégyennel töltött el, hogy valahányszor -- akár egy halott csecsemőért is -- mindhárom harang megkondult, az egész falu álmélkodott s találgatta, vajon melyik férfi vagy asszony halt meg kétségtelenül hirtelen halállal, akinek gyengélkedéséről semmit sem hallott.

Ezek a harangok az 1. világháborúig szolgálták a nagyfödémesi katolikus híveket. Ekkor a kis harangon (az említett 1616-ban öntött, majd 1798-ban beolvasztott harangról lehet szó) kívül a harangokat elvitték és beolvasztották. Utána rendelt Luzsicza István plébános négy új harangot 1925-ben. Borsos Mihály plébános így ír erről:

A 1915-ös háborúban elvitték a harangokat hadi célra. Csak egy harang maradt, a már 1634-ben is említett. A hívek adakozásából vett Luzsicza István plébános Nagyszombatban 4 harangot 1926-ban. Jézus Szíve harang Mária Szíve Szt. Mihály lélekharang 8.50 q 5.80 q 2.60 q 0.35 q

Felírás a Mária Szívén: „Bús néped zokogva esd: Szt. Szűz Anyánk oh el ne hagyj”. Öntötték a nagyfödémesi rom. kat. hívek filléreiből 1925-ben öntötték Fischer-Testvérek Nagyszombatban.

Felírás a Szt. Mihályon: „Szt. Mihály Isten dicső bajnoka, légy néped oltalma”... etc. (Mellékelve felvétel az ünnepélyesen hozott harangokról és az 1944-ben ledobott harangokról).

A régi, 1634-ben is említett kis harang sokáig a plébánia magtárában feküdt, u. i. a rendelt 3 nagy harang gyönyörű hangjával nem stimmelt. Ezt a harangot kiadtam a szőgyénpusztai telepeseknek (magyaroknak) és ott 1943 jún. 20-án szólalt meg először. Ezek a telepesek már magyarok, innét a faluból mentek ki.

Megmaradt az 1926-ban kötött szerződés szövege is. Borsos Mihály így ír erről:

Az előző világháborúban is elvitték a harangokat. Nagy kedvvel és körültekintéssel és nagy szervezettséggel látott a harangok beszerzéséhez. Olyan finom érzékkel válogatta össze a harangokat, hogy messze vidéken nem voltak olyan harangok. Komoly csengésű harangok voltak. A nép nagyon megszerette őket. Mellékelve a szerződés a harangokról:

„Adásvételi szerződés,

mely egyrészről a nagyfödémesi római katolikus hitközség nevében Luzsicza István plébános, Pauer Mátyás és Molnár Flórián hitközségi tagok harangrendelők és másrészről Fischer Testvérek nagyszombati harangöntők között mai napon a következő feltételek alatt köttetett:

1, a nagyfödémesi római katolikus hitközség négy drb. harangot rendel a nagyszombati Fischer Testvéreknél 850, 580, 280 és 30 kgr. súlyban, "e", "g", "h"... ? hangban, "e"-mol összhangban, legfinomabb harangércből öntve, mely áll 78% vörösrézből és 22 % angol ónból, tiszta harangsúly kgr-ját 30 - harminc - koronájával, a hozzávaló vasfelszerelést tiszta harangsúly után 4 - négy - koronájával fizetve.

2, a hitközség Fischer Testvérek rendelkezésére bocsájtja a régi harangok vasfelszerelését, miből a Cég a felhasználhatót díjtalanul kijavítja és felszámítás nélkül ez újaknál alkalmazhatja, a nem használhatót pedig beváltja kg-ját 2 koronával!

3, A hitközség a szerződés aláírásakor 6000 - hatezer - koronát ad előlegül a Fischer Testvéreknek, mely összeg a vételárba az utolsó részletben betudatik. A fennmaradó összeg felét a hitközség a harangok átvételekor, a többit pedig a harangok átvétele után fél év múlva fizeti. Ezen időre a hitközség kamatot nem fizet. Kamat csak fél év letelte után számítható.

4, A hitközség kötelezi magát a harangokat hibátlan elkészítés, jó szakértői véleményezés és súly lemérés után saját költségén és felelősségére a gyártelepről elszállítani, a toronyba helyezés után átvenni.

5, A Fischer Testvérek nagyszombati harangöntők vállalják a fenti súlyban, hangban és "e"-moll összhangban a harangok öntését, 78% legfinomabb vörösrézből, és 22% angol ónból, tiszta harangsúly kgr-ját 30 - harminc - koronájával számítva.

6, A harangok vaskoronáját felszerelve tengelyekkel, csapágyakkal, húzórúd és ellensúlyozóval, szívvel és szíjjal, a legújabb forgatható szerkezetre készítve, kgr-ját minden kiló harangsúly után 4 - négy - koronájával számítva készítenék.

7, Fischer Testvérek elfogadják az előlegen felüli összeg két részletben való törlesztését. Első részlet a harangoknak toronyba való helyezése után fizetendő, a második részletre a harangoknak a toronyba helyezéstől számítva félévig kamatmentesen elvárnak.

8, A beküldött régi harangok felhasználható vaskoronáját, és egyéb kellékeit díjtalanul kijavítják, és felszámítás nélkül alkalmazzák az újakra; a fel nem használhatót pedig beváltják.

9, A harangok díszítését, szent képeket, feliratokat a harangokra díjtalanul eszközlik és öntik.

10, A harangok csengő hangjáért és tartósságáért 10 - tíz - évi jótállást vállalnak, nemkülönben az összhangot zavaró harangot ráfizetés nélkül kicserélik, illetve újra öntik.

11, Az adás- vétel után fizetendő forgalmi adót Fischer Testvérek fizetik, ellenben a harangok szállítási költségeit a hitközség viseli.

12, A harangok felhúzását a toronyba díjmentesen Fischer Testvérek végzik. A felhúzáshoz szükséges eszközök oda- és visszaszállítása a hitközség terhe. Az ács és kőműves költségei szintén a hitközségé.

13, A harangállványok megfelelő kibővítését Fischer Testvérek díjtalanul végzik.

14, A harangok elkészítésének ideje 1926. szept. 20-a.

15, Jelen szerződés bélyegilleték-díját a perre okot adó fél tartozik fizetni.

16, A szerződő felek kölcsönösen alávetik magukat saját bíróságaik illetékességének.

17, Fischer Testvérek ajánlata, mely kelt 1925. július hó 14-én, a szerződés kiegészítő részét képezi.

Jelen szerződés felolvastatván, s feltételei elfogadtatván, öntő és rendelő, valamint a Tanúk által sajátkezűleg aláíratott.

Nagyfödémesen, 1926. március hó 2-án."


A nagyfödémesi római katolikus hitközség az ismert nevű nagyszombati Fischer Testvérek harangöntő műhelyével kötöttek szerződést. A Fischer család német származású volt. A 19. század közepén telepedett meg Nagyszombatban. Itt már régi hagyománya volt a harangöntésnek. Ennek első dokumentált kezdetei a 16. századra tehetők. A lipcsei Wiliam Fridrich Fischer 1858-ban vásárolt meg egy már régóta működő nagyszombati harangkészítő műhelyt. Tőle 1892-től fia, Theodor vette át a cég vezetését. Később hozzá társultak a testvérei, Adolf Alexander és Friedrich Wiliam is. Együtt jegyeztették be a céget Fischer Brothers néven. A Fischer Testvérek egykori műhelyépülete ma is áll a Dohnány utcában. A William Fischer által öntött legnagyobb harang 1950 kg-ot nyomott, 1874-ben készült a Szent Miklós székesegyház számára. A Fischer céget 1896-ban a budapesti Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításon aranyéremmel jutalmazták. A Fischer fivérek harangöntő cége az első világháború után érte el a teljesítménye csúcsát.


Ebből az 1926-ban készült 4 harangból ma már csak a Jézus Szíve nagyharang és a kis lélekharang maradt meg. Ahogy Borsos írja, az 1939-45-ös II. világháborúban elvitték a Mária Szíve és Szent Mihály harangokat (1944 VI. 1-én.)




Jelenlegi harangozási rend a nagyfödémesi Szent Mihály római katolikus templomban (2022):


A hét minden napján: 12.00 – déli Úrangyala – nagyharang

18.00, 19.00, 20.00 (az esti misék idejéhez igazodva) – esti Úrangyala, nagyharang

Fél órával a szentmise előtt – nagyharang

Szentmisére beharangozás – nagyharang és a közepes harang együtt

Kicsöndítés – ezzel adják hírül, hogy halott van a faluban. A nőknél: 2 „vers” (2x1 perc) a kisharanggal, majd 2 vers (2x1 perc) a nagyharang és a közepes harang együtt. Az egyes versek között a harangok teljesen elnémulnak. A férfiaknál: 3 „vers” (3x1 perc) a kisharanggal, majd 3 vers (3x1 perc) a nagyharang és a közepes harang együtt. Az egyes versek között a harangok ugyanúgy teljesen elnémulnak.

Temetéskor a temetői harang szól.




A nagyharang videó 2022. augusztus 1-én készült – 11.54-kor, déli úrangyala harangozáskor.



A három harang videója 2022. október 4-én készült – 16.09-kor, kicsöndítéskor.



A harangokról készült fényképek 2022. július 28-án készültek.




Köszönet a feljutásért Kaszáš Vojtech plébános úrnak!










Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása, más honlapokon, sajtóban, médiában való közzététele csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Ez alól kivételt képeznek az egyházak. Az egyházak (plébániák, gyülekezetek stb) az oldal bármely tartalmát (képeket, videókat, adatokat) külön kérés nélkül felhasználhatják. A képekből az alábbi e-mail címre érkező kérésre nagyobb felbontásúakat is tudok adni.

Webmester: Bajkó Ferenc  

E-mail: magyarharangok@gmail.com